Minden olyan esetben kötelező haladéktalanul orvoshoz fordulni, amikor a ciklusunk során valamilyen rendellenességet tapasztalunk. Például közti vérzés, nem jelentkező, elmaradó menstruáció, erős alhasi görcsök vérzés alatt vagy a ciklus során, petefészek fájdalom, felfázás, túl hosszú follikuláris, túl rövid luteális szakasz esetén, erős hüvelyi folyás, viszketés, égő érzés. Illetve tünetmentesség esetén akkor, ha egy év próbálkozás után sem kopogtat a gólya. 

Elsősorban olyan vizsgálatokról lesz itt szó, amelyeken magam is keresztül mentem, tehát saját tapasztalataimat szeretném veletek megosztani. Mindemellett megemlítek néhány olyan vizsgálatot, amiről bár saját tapasztalatom nincs, de hallottam, s olvastam róla.

1. Nőgyógyászati rákszűrés, alapvizsgálat (évente legalább egyszer érdemes elvégeztetni):

Gondolom ezen már mindenki keresztül eset életében néhányszor. Ebben az esetben mintát vesznek a méhnyakról, amit laboratóriumban vizsgálnak erre az eredményre éppen ezért várni kell. Továbbá vizsgálják, hogy nincs-e szervi elváltozás,illetve a méhnyák Ph értékét, ami esetleges fertőzésre utalhat.

2. Hormon vizsgálat:

A hormonvizsgálat két részből áll, mind a kettő vérvétellel történik. Az első vérvételnek a menstruáció 2-4. napja között, a második vérvételnek a 19-21. nap között kell megtörténnie, bár ez függ a ciklus egyéni hosszától is. Az első vérvételnél teljes hormonsort,OGTT-t  (cukorterheléses vizsgálat), máj-és vese funkciót néznek. Ezen vérvétellel fény derülhet a hormonokat termelő mirigyek és szervek működéséből adodó problémákra, cukorbetegségre (inzulin rezisztencia), s egy általános képet ad hormoni, szervi működésünkről. A második vérvétel alkalmával a FSL, LH, progeszteron hormont vizsgálják, amivel ki lehet zárni vagy éppen ki lehet deríteni például a sárgatest elégtelenséget vagy egyéb más problémákat. 

A hormonvizsgálat, vérvizsgálat határértékeit, itt találjátok:

http://www.infertility.hu/hormontabla.htm

3. Ultrahangos vizsgálat:

Hasi illetve hüvelyi ultrahanggal követni lehet a peteérést, ellenőrizni lehet a tüsző növekedésének iramát, a tüszőrepedést, a tüsző sárgatesté alakulását. Továbbá egyéb szervi elváltozásokat (pl.:petefészek ciszta) lehet feltárni. A hasi uh nem kellemetlen, nem fájdalmas folyamat, érdemes telt hólyaggal elvégeztetni. A hüvelyi ultrahang nem kellemetlenebb, mint egy általános nőgyógyászati vizsgálat.

4. Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (HSG):

A petevezetékek átjárhatóságának röntgennel történő vizsgálata. A vizsgálat közben katéterrel metilénlék festéket jutatnak a petevezetékekbe, majd ezt követően röntgen felvételt készítenek. A röntgenkép pontosan rávilágít az átjárhatóságiproblémákra. A probléma a kezelés során nem orvosolható, műtéti beavatkozást igényel. Előfordul azonban, hogy ha a letapadás nem erőteljes, a folyadék áramlása feloldhatja azt, ezáltal átjárhatóvá téve a petevezetéket. Személy szerint ezt a vizsgálati módszert nem tapasztaltam, de tőbb sorstársamtól hallottam, hogy igen kellemetlen olykor fájdalmas beavatkozás.

5. Laparoszkópia, hiszteroszkópia:

     Mindkét eljárást altatásban végzik. Nálam mind a kettőt elvégezték a folyamatról csak annyit tudok leírni, amennyit a dokim elmesélt, illetve amiket előtte és a műtétet követően tapasztaltam.

     A hiszteroszkópia méhtükrözést jelent, a méh üregében található szervi elváltozásokra derülhet fényúgy hogy endoszkópot vezetnek a hüvelyen keresztül a méhüregbe.

     Laparoszkópia nem más mint hastükrözés, a műtét során minimum kettő 1-2 cm-es bemetszést vágnak. Egyet a köldökbe, egyet a hasfalon. A köldöknél ejtett metszésnél széndioxid gázzal töltik fel hasfalat, hogy a szervek elkülönüljenek, s jól láthatóvá könnyen hozzáférhetővé váljanak. A műtétet végző orvos egy apró kis kamerával felszerelt endoszkópos műszert vezet a hasüreg be, ezzel térképezi fel a petefészkek, méh, egyéb hasi szervek állapotát kivűlről. Amennyiben elváltozást talál, szükség lehet további bemetszések ejtésére, de ezen beavatkozzással a problémák megszüntethetőek más műszerek bevezetésével. Például el lehet távolítani a petefészek cisztákat (pl.:kipukkasztással), az endometriózisos pácienseknél a rossz helyen lévő méhnyálkahártyát (lézeresen)egyéb cisztákat kinövéseket (csipesszel, hurkolással, lézerrel).

     Mindkét beavatkozás során orvosolhatóak a kisebb szervi problémák orvosi beavatkozással. Mindösszesen 3 kórházban töltött napot igényel. Az első napon történik a műtéti előkészítés, altató orvosi, belgyógyászati kivizsgálás stb. A második napon történik a beavatkozás, s ha a műtét komplikáció mentesen zajlik a harmadik napon haza lehet menni.

     Nálam a műtét során végezték el a petevezeték átjárhatósági vizsgálatot. Ugyanúgy metilénkékkel megfestik a petefóvezetékeket, de itt nem röntgennel, hanem a bevezetett laparoszkópiás endoszkóppal követik nyomon a folyadék haladását. Amennyiben elzáródás van itt adott a lehetőség a fellazítására, a szűkület feloldására.

6. Posztkoitális-teszt (immunológiai teszt):

    Az én nőgyógyászom szerint ezt a vizsgálatot felesleges elvégezni, mivel a vizsgálat megbizhatóságát már a lombik programban részt vevő intézetek is kétségbe vonják, ezért nem is alkalmazzák. De szükségesnek tartom a leírását azon nők számára, akik már átestek és rossz eredményt kaptak, hogy ezek alapján mérlegeljenek, vagy azon nők számára, akiknek valamelyik vidéki orvos ajánlotta a vizsgálat elvégzését, hogy fontolják meg akarják-e ezen ismeretek függvényében a vizsgálatot.

    Ez egy összeférhetetlenségi vizsgálat. Teljesen fájdalom mentes. A nőnek a peteérése napján szexuális kapcsolatot kell létesíteni, majd az aktust követő max 12 órán belül kenetet vesznek a méhszájról. Azt vizsgálják, hogy a hüvely által termelt méhnyaknyák nem mutat-e immunológiai összeférhetetlenséget, azaz hogy nem öli-e meg a spermiumokat. A vizsgálat pontossága hagy némi kétséget maga után, ugyanis csak akkor ad elfogadható képet ha az együttlét pontosan az ovuláció időpontjában történik. A másik dolog meg az, hogy gondoljunk bele, hogy az ondóban lévő  spermák minősége sem egyforma, ha nem lenne ez a méhnyaknyák általi természetes szelekció, akkor a gyenge minőségű, amorf, hibás spermáknak is sikerülne eljutniuk a petesejtig, s akkor rengeteg sérült gyermek születne.

A pár férfi tagjának urulogiai illetve andrológiai vizsgálaton kell átesnie. Az urulógiai vizsgálat során, ultrahanggal nézik a férfi a heréinek állapotát. Ez egy abszolult fájdalom mentes még csak kellemetlennek  sem nevezhető beavatkozás. Ezután a prosztata anális vizsgálata következik. Ez így első hangzásra durvának tűnik, de a férjem tapasztalataiból kiindulva kellemetlen, de ugyanakkor fájdalommentes vizsgálat. Fájdalmat csak abban az esetben érezhet az erősebb nem, ha valamilyen prosztata rendellenességgel pl.: gyuladással küzd, de ebben az esetben is megéri a fájdalom elviselése, mivel a probléma gyógyszeres kezeléssel orvosolható, így a későbbi nagyobb problémák mint például a merevedési gondok, fájdalmas vizeletürítés vagy a prosztata esetleges elrákosodása elkerülhető. Ezen vizsgálatokat követi az andrológiai vizsgálat, spermavizsgálat. A minta bevihető (félórán belül oda kell érni vele az orvoshoz, illetve ügyelni kell a szobahőmérsékleten való tartásnak) illetve a helyszínen produkálható. Vizsgálják az ejakulátom mennyiségét, elfolyosódásának idejét, majd mikroszkóp alatt a minőségét (a spermaszámot, a sperma aktivitását, morfológiáját).

A sperma minőségének határértékei a köveztkezők:

- A spermiumok számának egyenlőnek vagy többnek kell lennie, mint 20 millió/ml.

- A mozgékonyságuknak legalább 50%-osnak kell lennie az összes mozgó spermium aránynak.

- Minőségi mozgékonyság legalább 25% nagyon jó mozgékonyság 25% mérsékelten jó mozgékonyság és kevesebb mint 50% mozdulatlan.

- Alakilag több legyen 30%-nál a normál morphologiájúak aránya.

- Az ondó mennyisége 2-8 ml.

- Az ondó pH-ja 7-7,8.

- Az elfolyósodás ideje kevesebb, mint 30 perc

Ha a spermavizsgálat eredménye pozitiv, tehát találtak valami hibát, legtöbbször a következő kategóriák szerepelnek:

aspermia nincs ondó, hypospermia túl kevés ondó (< 2 ml), hyperspermia túl sok ondó (>8ml), azoospermia az ondóban nincsenek spermiumok, cryptozoospermia az ondóban csak elvétve vannak spermiumok (centrifugatum), oligozoospermia kevesebb mint 20 millió spermium/ml, polyzoospermia több mint 250 millió spermium/ml, asthenozoospermia 50%-nál kevesebb mozog, alak és számuk normális, teratozoospermia 70%-nál több a normálistól eltérő spermium, necrozoospermia csak halott spermiumok vannak az ejakulátumban.